Merkúr A a Naprendszer legbels? és legkisebb bolygója Nap körüli keringési ideje 88 nap. Földr?l nézve fényesnek látszik magnitúdója ?20 55 között változik azonban nehéz észlelni mert Naptól mérhet? legnagyobb szögtávolsága csak 283°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. bolygóról viszonylag keveset tudunk. Merkúrt meglátogató két ?reszköz közül az els? Mariner–10 volt amely 1974–1975-ben bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. második MESSENGER további 30%-ot mutatott meg felszínéb?l amikor 2008. január 14-én elrepült mellette. Ez október 6-án 2009. szeptember 29-én még kétszer elhaladt mellett 2011. március 19-én pályára állt mintegy 200 kilométerre felszínt?l – adatokat gy?jt azokat Földre továbbítja miután maximális magasságba került 15 000 felszínt?l. Ekkortól tovább tanulmányozza feltérképezi egész égitestet. sok tekintetben hasonlít Holdra: felszínét számos kráter borítja nincs természetes holdja állandó légköre. Azonban Holddal ellentétben nagy vasat tartalmazó magja van melynek következtében rendelkezik mágneses mez?vel er?ssége földinek körülbelül 1%-a. Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy s?r?sége. Felszíni h?mérséklete 90 700 K (-183 427 °C) változik. Ahol éppen mer?legesen éri felszínt ott van legmelegebb sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik leghidegebbet. felszíne megjelenésében nagyban Holdéra kiterjedt tengerszer? síkságok jelzi hogy már több milliárd éve változatlan. Mivel felszínér?l ismertté vált dolgok Mariner repülésének felbontású ?rtávcsövek megfigyeléseinek köszönhet?k ezt bolygót ismerjük legkevésbé Föld-típusú bolygók közül. mostani MESSENGER-utazás eredményeinek feldolgozását követ?en b?vülni fog ez tudásállomány. Például kutatók egy szokatlan krátert fedeztek fel amelyben sugárirányban árkok húzódnak amit „pók”-nak neveztek el. Az albedo jelenségek olyan területekre utalnak melyeknek nagyobb visszaver?-képessége. Merkúron találhatóak gy?rt hegységek Holdon találhatókhoz hasonló felföldek síkságok sziklás vidékek szakadékok völgyek is. 46 évvel ezel?tti kialakulásakor rövid ideig azt is üstökös- aszteroidabecsapódás érte. Egy hullám elérhette 38 ezel?tt „kés?i heves bombázás”-nak neveznek. Ezalatt kráterkialakulásokkal jellemezhet? id?szak alatt teljes felszínén küls? behatások érték légkör hiánya megkönnyített sem lassította becsapódásokat. Ebben id?ben bolygón vulkanikus aktivitás volt tapasztalható megtalálható holdtengerekhez mélyedések jöttek létre. Ezek közé tartozik Caloris-medence Mióta 2008 októberében MESSENGER kutatóknak rálátásuk kaotikus természeti képére. sokkal változatosabb mint akár Marsé Holdé tulajdonságokkal (tengerek felföldek stb.).