Uránusz Az a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó harmadik legnagyobb átmér?j? és negyedik tömeg?. felfedezését 1781. március 13-ától számítjuk mert ekkor pillantotta meg el?ször Sir William Herschel. Azóta tudjuk hogy bolygót el?z?leg 1690 1771 között legalább hússzor regisztrálták de mindannyiszor csillagnak vélték. elmozdulását pedig mérési hibának. Herschel eleinte nem volt tisztában vele egy eddig ismeretlen bolygóját fedezte fel üstökösként azonosította az égitestet. Nem tartott sokáig mire csillagászok felismerték e felfedezés jelent?ségét. eredetileg támogatójáról III. György angol uralkodóról nevezte el bolygót Georgium Sidus (György csillaga) név azonban talált lelkes fogadtatásra világ többi részén. Lalande azt javasolta felfedez?r?l nevezzék el végül Johann Elert Bode német csillagász elképzelése kerekedett felül (??????? latinosított neve) ami így jobban illeszkedett bolygó ógörög-latin elnevezéseinek sorába). Uránosz atyja Kronosznak amely Szaturnusz görög megfelel?je ég ura. hat évvel kés?bb felfedezte két holdját: Titániát (III) Oberont (IV). Arielt (I) Umbrielt (II) 1851-ben Lassell találja meg. A Mirandát (V) csak 1948-ban fedezi fel Gerard Kuiper. légköre nagyrészt hidrogénb?l (83%) héliumból (15%) áll. Kevés metánt (2%) is tartalmaz atmoszféra fels? részén elnyeli vörös fényt miatt halvány kékeszöld szín?. felh?k ugyanúgy mozognak szélességek mentén mint Jupiter esetében sokkal halványabbak. tengelyhajlása 90°-nál nagyobb ezért legtöbbször egyik pólus van Nap irányában. pólusokon melegebb van egyenlít?n több napenergia miatt. nagy tengelyhajlás korai bolygóméret? objektummal való ütközés során jöhetett létre milliárd ezel?tt. Uránusznak Földénél Jupiterénél kisebb mágneses tere van. holdak mind ebben térben keringenek. tér belsejében alakul ki még lehet tudni pontosan mi hozza létre. Jupiternél Szaturnusznál feltételezhet? fémes álló övezet ehhez szükséges elegend? tömeg hiányában Uránusznál (és Neptunusznál) tud kialakulni. Mágneses tengelye 60°-kal forgási tengelyt?l. Jelenleg 27 ismert holdja Uránusznak. Legnagyobbak bolygótól távolság sorrendjében: Miranda (V) Ariel (I) Umbriel (II) Titánia Oberon Voyager–2 tizenegy további Uránusz-holdat fedezett (Cordelia Ophelia Bianca Cressida Desdemona Juliet Portia Rosalinda Belinda Puck Perdita amit 1999-ben találnak Voyager-2 felvételeken). Caliban Sycorax holdakat 1997-ben fedezik földi távcsövekkel. Setebos Stephano Prospero 1999-ben Trinculo Francisco Ferdinand Margaret 2001-ben Mab Cupido 2003-ban kerül felfedezésre. Shakespeare Alexander Pope h?seir?l nevezték el. holdjai igen halványak. Még legfényesebb Titania 14 magnitúdós távcsövekkel figyelhet? 1986-ban NASA ?rszondája lett els? megközelítette Uránuszt. Ez eddigi egyetlen közeli megfigyelése bár évek tudósok szakemberek uránuszi küldetést javasoltak ezek közül valósult sem. 1977-ben indított 1986. január 24-én repült mellett 81 500 km-re felh?zetének határától. ?rszonda megvizsgálta légkörének felépítését kémiai összetételét beleértve egyedi id?járását amelyet 9777°-os okoz. els?ként tanulmányozta közelr?l öt addig holdját is általa gy?jött adatokat azóta vizsgálva ?rkutatók 11 újat fedeztek fel. új gy?r?t felfedezett körül.